Egy épület, három érdekes személyiség.

Miskolc egyik ikonikus épülete a „Weidlich-palota”. Ez az épület köti össze Hajós Alfrédot, Weidlich Pált, és Baross Gábort.

Az épületet az a Weidlich Pál építette 1911-ben, akit Baross mint kereskedelmi miniszter küldött külföldi tanulmányútra, és a terveket maga Hajós Alfréd készítette.

Az épület Miskolcot, és a mostani belvárost is érintő több érdekességgel rendelkezik. Egy év alatt (1911) épült meg, a város legnagyobb bérpalotájaként. A harminc lakáson kívül huszonnégy üzlethelyiséget alakítottak ki benne, amik között volt a kor leghíresebb élelmiszer nagykereskedelmi üzlete (Fekete kutya fűszerüzlet), valamint az ugyan ilyen nagy hírű divatkereskedés. De helyett kapott benne bútorüzlet, vegytisztító, férfi és női fodrász szalon, nyomda, cipész, és borbély is, valamint a város első mozija, az Apolló.

A késő szecessziós épület jellegzetessége volt a pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu. Szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Ezt az 1960-as évek városképrendezése során mint hivalkodónak ítélt elemek. 2011-ben az épület homlokzatát felújították. A főutcára néző része egy emelettel magasabb, díszesebb, mert ugye kifelé mutatnia kellett a vagyont, a gazdagságot.

Az épület jelenleg kiemelt műemlékvédelem alatt áll.

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.)  magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiaibajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Weidlich Pál apja Weidlich Vilmos, gróf Erdődy István jószágigazgatója volt. Tizenegy gyermeke közül Pál volt a legkisebb, aki Szombathelyen járt iskolába, kereskedőnek tanult. A szakma gyakorlatával Bécsben ismerkedett, Josef Voigt Mariahilferstrassén lévő „zum Schwarzen Hund” (a Fekete Kutyához) csemegeüzletében. 1881-ben ment először Miskolcra, ahol Máhr Károly nagy múltú, 1756-ban alapított, Fekete kutya nevű fűszerüzletében lett üzletvezető. 1890-ben elnyerte Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi, kereskedelemügyi miniszter tanulmányútra szóló pályázatát. A kereskedelmi viszonyokat tanulmányozta, sok tapasztalatot szerzett, kapcsolatokat épített ki. Utazásai során az európaimediterrán országok után ellátogatott Kis-Ázsiába, de még Kínába is. Úti tapasztalatairól részletes írásos jelentésben számolt be, ami 1891-ben nyomtatásban is megjelent.

Baross Gábor, teljes nevén Baross Gábor János Jusztin^[1] (Pruzsina, 1848. július 6. – Budapest, 1892. május 9.) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója. A dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.

forrás:

• 
  https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2017/07/19/a_weidlich-palota
• 
  https://hu.wikipedia.org/wiki/Weidlich-palota